2010. szeptember 20., hétfő

Zuhanás - Lana írása

Mintha egy hatalmas szakadék szélén álltam volna. Körülöttem nem volt semmi, és senki. A vidék kopár és sötét volt. Se holdvilág, se csillagok. Hideg, fagyos szél fújt. Minden egyes esőcsepp, amely bőrömön landolt, valósággal fájdalmat okozott. Mintha milliónyi apró,pengeéles, acélkeménységű tűhegyet szúrtak volna csupaszon maradt négyzetcentimétereimre.



Titkon még hittem benne, valaki elkap, ha zuhanni kezdek. Hittem benne, hogy valaki majd szól; "Várj még!" Abban hittem, hogy valakinek elég fontos leszek....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése